Az első térbeli elemzést súlyos járványhelyzet, a kolera hívta életre1832-ben. Charles Picquet térképe Párizs kerületire vetítve mutatja be az 1000 főre jutó halálozások számát. Hasonló elemzést készített John Snow 1854-ben Londonban, az ivóvízkutak környékéhez kapcsolódó megbetegedésekről.
Kicsivel több mint 160 évvel később, egy világméretű járvány kiterjedését nem nagyvárosi, hanem – köszönhetően a globalizációnak és az utazás egyszerűvé, olcsóvá való válásának – kontinenseken átívelően kell vizsgálni. A gyors információáramlás, valamint a távérzékelés és térinformatika lehetőségeit kihasználva elemezhetünk, és naprakészek lehetünk.
A Maxar példáin keresztül láthatjuk, hogy lehet naprakész, megfelelő felbontású űrfelvételek feldolgozásával kijelölni a legveszélyeztetettebb területeket olyan helyeken, ahol a térképezettség még nem elégséges, mint az elmaradott térségekben, vagy a népsűrűséget és gazdasági mutatókat miként kombinálhatjuk aktuális egészségügyi információkkal. Az információk egységesítése és térképezése pedig mind a döntéshozóknak, mind a lakosság számára elérhető formában gyorsítja az információ áramlást, és segíti a helyes döntések meghozatalát.
Források
Történelmi bevezető
https://www.geospatialworld.net/blogs/overview-of-gis-history/
https://www.bcs.org/content-hub/the-history-of-geographic-information-systems-gis/
Maxar Spotlight: Irán
https://blog.maxar.com/earth-intelligence/2020/maxar-spotlight-how-misinformation-and-negligence-in-iran-is-propagating-the-spread-of-coronavirus
Maxar: Járványterjedés és térbeli adatok
https://blog.maxar.com/earth-intelligence/2020/infectious-disease-response-planning-with-geospatial-data